Álomhajsza

Nézz az égre,

Néha ,nem látsz semmit.

Olykor, csak az eső kopogását hallod .

A lelked sodorja közben a végtelen.

A szél simítana tested,

De csak egy könnycseppet sodor tova.



Az életed, mint meg annyi homokszem,

Sodor előre szüntelen.

Van , hogy nem tudod merre indulj,

Csak hagyod, hogy az ár sodorjon.

Topogsz egy helyben,

miközben tova visz magával a tömeg.




S, minden napot újabb követ.....

Keresed magad a végtelenbe,

Választ keresel mindenben........

A hegyekben, folyókban tengerekben.



Szilárdan állod az élet hullámzását,

Miközben szíved megremeg.

Lábad olykor megrogyik,

De nyílik még virág,

A rétek felett.

Velem vagy, s én veled vagyok

Velem vagy érzem,
Teljesen, egészen.
Pillanatban, a félszben.
Sóhajban, a szélben.

Gondolatban,mely körülötted jár.
Az órában, mely sose áll.
Szálló dalban,
Vágyó majdban.

S én, veled vagyok,
Nappal,és éjjel,
Sötétben megbúvó fényben.
Ott vagyok a merengésben...

A soha nem felejtő, ölelésben.
Jövőt építő kövezésben.
Kimondott szóban.
Tudd, veled vagyok.

Távolról is.
Én vagyok a szél,
Mely arcodhoz ér.
A vágy, mely szemedbe kél.

Én vagyok,álmod hálójában megbúvó talány,
Életed, zugában rejlő végtelen határ.
Ott vagyok veled ,amíg csak lehet.
S ,lennék is, a jövőben, ha engeded.
/Lexa007/

Lélekkaland

http://documents.pageflip-flap.com/N6nHuprkGm9hceqFh#.UmPpnhA5lsw=&p=0